BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS
Betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe
a) dolog elleni erőszakkal, vagy
b) hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy
c) a helyiség – a jelen feltételek 19.22. pontja szerinti – rablás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával jogtalanul hatol be.
Betöréses lopás, rongálás biztosítási esemény alapján a biztosító kártérítési kötelezettsége kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a közös tulajdonban lévő ingóságok biztosított vagyontárgyak. 4.17.1. A jelen feltételek szempontjából betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el a cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe
a.) erőszakos módon, dolog elleni erőszakkal (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetőszerkezet kibontásával illetve ezekhez hasonló módon), vagy
b.) a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva, jogtalanul hatol be.
c.) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsokhoz az a), b) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott,
Betöréses lopás, ha az elkövető a lopás során a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén
a. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be;
b. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglévő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;
c. eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a betörés során a kulcsokhoz az a.–b. pontok szerinti – a kockázatviselés helyén egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.
(2) Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére nem az (1) a.–c. pontban leírtak szerint hatolt be, de ott a lezárt helyiség ajtaját, vagy a zárt tárolókat, vagy ezek zárszerkezetét feltörte. Ebben az esetben a biztosító kockázatviselése csak a lezárt helyiségben, illetve lezárt tárolóban levő vagyontárgyakra terjed ki. Nem minősül feltörésnek az ajtók, vagy tárolók vagy ezek zárszerkezeteinek külsérelmi nyomok nélkül történő felnyitása.
(3) Ha vagyontárgyak külön megállapodás szerint csak zárt tárolókban (pl. lemezkazetta, pénzszekrény, falba épített páncélkazetta, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak eltulajdonítása csak akkor minősül betöréses lopásnak, ha az elkövető a tárolók elhelyezésére szolgáló helyiségbe az 1. pontban meghatározottak valamelyike szerint hatolt be és ott az értéktárolókat, vagy ezek zárszerkezetét:
a. feltörte;
b. eredeti kulccsal, vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tárolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte. Nem minősül feltörésnek az ajtók, vagy tárolók, vagy ezek zárszerkezeteinek külsérelmi nyomok nélkül történő felnyitása Rablás, ha az elkövető biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, vagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, vagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(2) A biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:
a. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletke- 18 zett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;
b. a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;
c. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;
d. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amenynyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.
(3) A biztosító a rablás elkövetése során okozott (keletkezett) tűz, vagy robbanás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha ezen kockázatokat fedező más biztosítási szerződés nem volt érvényben.
amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat (beleértve az épület belső beépített épület-berendezési-, felszerelési tárgyait) magába foglaló, a biztosított épület, melléképület lezárt helyiségeibe erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség nyílászáróját, annak zárját bizonyítottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, terasz-ajtó, ablakok, stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.
Betöréses lopásnak minôsül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe a dolog elleni erôszakkal, hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy a helyiség, jelen feltételek szerinti rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával jogtalanul hatol be, és ezt hatósági okirat rögzítette.
6.20.1.1. Jelen feltételek szempontjából nem minôsül betöréses lopás biztosítási eseménynek,
6.20.1.1.1. ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhetô helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,
6.20.1.1.2. ha lezárt helyiségbôl behatolási nyom nélkül tûntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minôsülô rablás esetét,
6.20.1.1.3. ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelybôl eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, a minimális mechanikai védelem ismérveinek sem felel meg.
6.21. Rablás
6.21.1. Rablás biztosítási eseménynek minôsül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgyak(at) úgy szerzi meg, hogy a biztosítottal szemben erôszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi (ideértve azt is, ha lerészegíti), továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a biztosítottal szemben és a rablás tényét hatósági okirat rögzítette.
Betöréses lopás, ha az elkövetı a lopás során a biztosítási szerzıdésben megjelölt kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe:
a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetı kibontásával erıszakos módon hatolt be;
b) nehezítı akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglévı nyíláson (pl. szellızınyílás) keresztül hatolt be;
c) eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a betörés során a kulcsokhoz az a)–b) pontok szerinti – a kockázatviselés helyén egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történı – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.
2. Betöréses lopás továbbá, ha az elkövetı a kockázatviselés helyére nem az 1. a)–c) pontban leírtak szerint hatolt be, de ott a lezárt helyiség ajtaját vagy a zárt tárlókat vagy ezek zárszerkezetét feltörte. Ebben az esetben a Biztosító kockázatviselése csak a lezárt helyiségben illetve lezárt tárolóban levı vagyontárgyakra terjed ki. Nem minısül feltörésnek az ajtók vagy tárlók vagy ezek zárszerkezeteinek külsérelmi nyomok nélkül történı felnyitása.
3. Ha a vagyontárgyak külön megállapodás szerint csak zárt tárolókban (pl. pénzszekrény, falba épített páncélkazetta, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak eltulajdonítása csak akkor minısül betöréses lopásnak, ha az elkövetı a tárolók elhelyezésére szolgáló helyiségbe az 1. pontban meghatározottak valamelyike szerint hatolt be és ott az értéktárolókat vagy ezek zárszerkezetét:
a) feltörte;
b) eredeti kulccsal vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tárolták, és az elkövetı a kulcsok birtokába úgy jutott hogy ezek tárolási helyét feltörte. Nem minısül feltörésnek az ajtók vagy tárlók vagy ezek zárszerkezeteinek külsérelmi nyomok nélkül történı felnyitása.
4. Vandalizmus: ha az elkövetı a biztosított vagyontárgyakat – azok eltulajdonítása nélkül – a betöréses lopás vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja.
5. A Biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban felmerülı következı többletköltségeket téríti meg:
a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;
b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;
c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkövetés során eredeti kulcsot, vagy kulcsmásolatot használtak;
d) a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;
e) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (ırzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a Biztosító elızetesen hozzájárult.
6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF általános kizárásain túlmenıen – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek olyan vagyontárgyak eltőnése miatt keletkeztek, amelyeknél az 1–3. pontok valamelyike szerinti tényállás nem állapítható meg (pl.: lopás, dézsmálás, eltőnés).
7. A Biztosító a betöréses lopás elkövetése során okozott (keletkezett) tőz vagy robbanás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha ezen kockázatokat fedezı más biztosítási szerzıdés nem volt érvényben.
8. Abban az esetben, ha a biztosítási összeg meghaladja az 1.500.000 Ft-ot, a Biztosító a kockázatviselési helyén (épület, helyiség) megvalósuló vagyonvédelem színvonalától függıen kártérítési limitösszeget határoz meg, amely – az ingóság vagyoncsoport biztosítási összegén belül – az egy káreseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás felsı határa. Abban az esetben, ha a betöréses lopás elkövetése idıpontjában a szerzıdésben rögzítettektıl eltérı színvonalú vagyonvédelem valósult meg, a Biztosító a káridıpontban ténylegesen megvalósult vagyonvédelemnek megfelelı védelmi osztály szerinti kártérítési limitösszeget tekinti szolgáltatási felsı határnak, ez azonban nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A kár idıpontjában megvalósult betörés elleni vagyonvédelem színvonalától függı kártérítési limitösszegeket jelen feltételek GT 001. számú záradéka tartalmazza. A Biztosító a vagyonvédelem színvonalától függı védelmi osztályt a szerzıdésben rögzíti.Rablás, ha az elkövetı biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégbıl valaki ellen erıszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetıleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása végett erıszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
2. A Biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerülı következı többletköltségeket téríti meg:
a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;
b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;
c) a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;
d) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (ırzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a Biztosító elızetesen hozzájárult.
3. A Biztosító a rablás elkövetése során okozott (keletkezett) tőz vagy robbanás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha ezen kockázatokat fedezı más biztosítási szerzıdés nem volt érvényben.
van
.
.