Épülettulajdonosi felelősségi károk
Jelen szerződési feltételek alapján kötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosított követelheti, amennyiben a meghatározott pótdíjat megfizette, hogy a biztosító a feltételben meghatározott módon és mértékben mentesítse őt az olyan kár megtérítése alól, amelyet a feltételekben meghatározott minőségben okozott, feltéve, hogy azért – mint károkozó – a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
A szerzıdési feltételek szerint biztosítási eseménynek minısül a Biztosított szerzıdésen kívüli károkozása, amely lehet a károsult életének, testi épségének, valamint egészségének károsítása, továbbá vagyoni és nem vagyoni károkozás, és amelyeket a Biztosított mint a biztosítási szerzıdésben megjelölt ingatlan (épület, lakás, melléképület, építmény, telek), továbbá épületberendezési tárgyak (felvonók, főtı, elektromos, víz, gáz stb. szerelések és berendezések), valamint a telken lévı úszómedencék, sport és játszóterek, kerti berendezések tulajdonosa, bérlıje, használója, kezelıje, karbantartója minıségében okoz.
2. A Biztosító a szerzıdésben foglalt külön megállapodás esetében – az 1. pontban foglaltakon túlmenıen – megtéríti azokat a károkat is, amelyeket tőz, robbanás, vezetékekbıl és azok szerelvényeibıl csıtörés, vagy csırepedés miatt kiömlı víz okoz, feltéve, hogy a Biztosított felelıssége megállapítható és ezek miatt
- az egyes tulajdonosok ill. harmadik személynek nem tekinthetı más károsultak a lakóközösséggel szemben,
- az elıbbiek egymással szemben,
- a lakóközösség az egyes lakókkal szemben, érvényesítenek igényt.
3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a károsodás bekövetkezte. A károsodás bekövetkeztének idıpontja az az idıpont, amikortól a károkozó kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az idıpont személysérüléses károknál a testi sérülés idıpontja vagy a halál beállta, illetıleg az egészségkárosodás kezdete, vagyoni károk tekintetében pedig azok felmerülése.
4. A biztosítási fedezet kiterjed a megalapozott kárigények rendezésére, valamint a megalapozatlan igények elhárítására is.
Az épületbiztosításhoz kötött kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerződésen kívüli, e szerződés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat, amelyekért a biztosított, mint
- a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója, vagy ezek építtetője, felújítója,
- a kötvényen megjelölt kockázatviselési helyen háztartási céllal gázpalackot, gáztartályt használó e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
van
van
nincs
nincs
nincs
nincs
kizárás
A biztosítási fedezet nem terjed ki
a. a biztosított és más jelen feltételek alapján biztosítottnak minősülő személyek egymás ellen érvényesített kárigényeire, kivéve a (2) pontban meghatározott eseteket;
b. a kereső foglalkozás, vagy tevékenység végzése során, azzal összefüggésben okozott kárra;
c. a lassú folyamatos állagromlással okozott károkra, mely zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz, vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be, továbbá a környezet szennyezésével okozott károkra;
d. a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló károkra;
e. az elmaradt vagyoni előnyre (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség).
a biztosított keresőfoglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott, - a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak.J90
azokra a felelősségi károkra, amelyekért a biztosított nem a jelen szerződésben meghatározott magánemberi minőségében felel;
b) szerződésszegés miatt támasztott kártérítési igényekre;
c) légi járművek, gépjárművek, utánfutók üzembentartója minőségben okozott károkra;
d) az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek: Ð a biztosított vagy annak megbízásából eljáró személyek által kölcsönzött, bérelt, haszonbérbe vett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyakban (dolgokban) következtek be, még akkor sem, ha ez mellékkötelezettségként megőrzés során történt; ingó dolgokban azok szállítása, feldolgozása vagy azokon végzett vállalkozói tevékenység következtében álltak elő;nem ingó dolgok olyan részeiben következnek be, amelyek közvetlenül megmunkálás vagy egyéb tevékenység tárgyát képezik;
e) kötbér, bírság, egyéb büntetés jellegű költség megfizetésére.
.
.
.
.
.